Röviden a címerről

A Magyar Szent Korona Országainak középcímere két pajzsból áll. A nagypajzs tetején a Szent Korona nyugszik a kisebb boglárpajzs a nagypajzs közepén helyezkedik el, ami Magyarország címere korona nélkül (mivel az a nagypajzs fölött látható). A nagypajzs jobb felső részén Dalmácia, alatta Szlavónia címere, a középcímer nagypajzsának bal felsőrészén Horvátország, alatta Erdély címere. A nagypajzs alsó részén Fiume címere.

(1896). „A m. kir. ministerelnök 1895. évi 3755. számu rendelete. Magyarország külön czímerének és a magyar korona országai egyesitett czímerének leirása és rajza.”. Magyarországi Rendeletek Tára 30: 671–675. Budapest: Magyar Királyi Belügyministerium.

Az eredeti kép forrása: Hugo Gerhard Ströhl: Wappenrolle Österreich-Ungarns. Dritte Auflage, Wien 1900, S. 5f.

Mi a középcímer?

A középcímer elsősorban egy ország azon címere, mely külön pajzson a fő tartományokon vagy családi címereken kívül egyéb címereket is tartalmaz, melyek az ország vagy a család fennhatósága alá tartoznak. Általában azonban már nem tartalmazza minden ténylegesen birtokolt vagy csak igényelt terület címerét, melyek inkább már a nagycímer részei.

Forrás: Wikipédia

A webhely tartalmai a Creative Commons 4.0 feltételei szerint használhatók fel, kizárólag abban az esetben, ha egyértelműen megjelölik a forrást és a hivatkozásban a https://cimerek.hu oldalra, vagy az adott tartalom webcímére teljes értékű, kattintható link mutat.