Kiskunlacháza címere

Felkérést kaptam Kiskunlacháza címerének megrajzolására.

Az új címerben Kiskunlacháza és Pereg meglévő címerei lettek összevonva, jelképezve a két település összeolvadását.

Kiskunlacháza város Pest megyében, a Ráckevei kistérségben fekszik. Népessége 8876 fő (2018). A valamikori két önálló falu, Kiskunlacháza (Lacháza) és Pereg összeépüléséből, majd hivatalos egyesítéséből (1950) alakult ki, és ma már a környék legnagyobb településének számít. A kiskun lakosairól és a középkori birtokos Lack családról elnevezett falu első ismert neve Szántó, amelyet 1285-ben említ először oklevél. Pereg szintén létezett már a középkorban, az 1300-as évek elejétől több helyen találhatunk rá utalást. A 150 éves török uralom alatt Lacháza többször menekülni kényszerült, Pereg pusztává vált.

Kiskunlackháza nevének első része: a tájegységre (Kiskunság) utal, míg Lacháza a falu (előző nevén Szántó) egykori birtokosáról Kolos fia Lackról, illetve a tőle leszármazó szántai Lackfiakról kapta a Lackháza (Lacháza) nevet.

Pereg Árpád-kori település, 1950-től szintén Kiskunlacháza része. Pereg a 13. században részben Fehérvár földje, részben nemesi birtok volt. Első ismert tulajdonosa Peregi.

A webhely tartalmai a Creative Commons 4.0 feltételei szerint használhatók fel, kizárólag abban az esetben, ha egyértelműen megjelölik a forrást és a hivatkozásban a https://cimerek.hu oldalra, vagy az adott tartalom webcímére teljes értékű, kattintható link mutat.

Letöltés (SVG)

Nagykereki címere

Nagykereki címere újra rajzolva. Az eredeti talán a XVIII. századból való.

Hajdú-Bihar vármegye keleti szélén fekszik, közvetlenül a román határ mellett, természetföldrajzi szempontból a Bihari-sík északkeleti vidékén.
Különálló településrésze Nagyzomlin, mely a központjától jó 5 kilométerre délre helyezkedik el.
A szomszédos települések a határ magyar oldalán: észak felől Kismarja, dél felől Ártánd, délnyugat felől Bedő, nyugat felől pedig Bojt; kevés híja van annak, hogy nem határos északnyugaton még Hencidával is. Határszéle keleten mintegy 12 kilométer hosszban egybeesik az országhatárral; a legközelebbi település abban az irányban Nagyszántó.

A falu Árpád-kori megtelepedését régészeti leletek bizonyítják. Eredeti neve Kereki volt. A helynév a kör alakú erdőt jelentő kerek szavunk származéka. Megtelepítői a későbbi Ártándy család ősei. Korai templomát a Szent Kereszt tiszteletére emelték. A váradi püspöknek fizetett tized összege szerint a 13. század végére még kis falu.
Az Ártándyak korábban csak palánkkal védett földesúri kúriájából az 1440-es évekre várkastély épült ki, melyben a birtokos család lakott. A 16. század elején országos szerepre emelkedett család tizenegy faluból álló uradalmának központja.
Bocskai István felesége, Hagymássy Katalin révén kapja meg a várat. Az 1592-től váradi főkapitányi tisztet elnyert Bocskai több száz katona elhelyezésére alkalmas, korszerű, komoly erősségé tette a várat, ahol maga is hosszabb ideig lakott.

forrás: Wikipedia

A webhely tartalmai a Creative Commons 4.0 feltételei szerint használhatók fel, kizárólag abban az esetben, ha egyértelműen megjelölik a forrást és a hivatkozásban a https://cimerek.hu oldalra, vagy az adott tartalom webcímére teljes értékű, kattintható link mutat.

Letöltés (SVG)

Sajólászlófalva címere

Sajólászlófalva új hivatalos címere.

Álló, ovális, kék, katonai pajzs alján, hullámos, ezüst pólyával megrakott zöld mező, mely felett, lebegő, zöld leveles arany szőlőfürt helyezkedik el. A két, száraival egymást keresztező fűzfaággal keretezett pajzs felett pedig arany korona látható.

Az ezüst pólya és a fűzfaágak a Sajó folyót szimbolizálják, míg a szőlőfürt a település régmúltra tekintő szőlőművelési hagyományát.

A webhely tartalmai a Creative Commons 4.0 feltételei szerint használhatók fel, kizárólag abban az esetben, ha egyértelműen megjelölik a forrást és a hivatkozásban a https://cimerek.hu oldalra, vagy az adott tartalom webcímére teljes értékű, kattintható link mutat.

Letöltés (SVG)

Szlovákia címere

Szlovákia és Csehország 1992-ben megállapodást kötöttek arról, hogy egyikük sem fogja felhasználni a csehszlovák jelképeket. Miután Csehország változtatás nélkül megtartotta a néhai állam zászlóját, komoly nemzetközi vita alakult ki a két szomszédos állam között.

A webhely tartalmai a Creative Commons 4.0 feltételei szerint használhatók fel, kizárólag abban az esetben, ha egyértelműen megjelölik a forrást és a hivatkozásban a https://cimerek.hu oldalra, vagy az adott tartalom webcímére teljes értékű, kattintható link mutat.

Letöltés (SVG)