Bojt község Hajdú-Bihar vármegyében, a Berettyóújfalui járásban.

Fekvése

A Kis-Körös bal partján fekszik, földrajzi szempontból a Bihari-sík északi vidékén.

A közvetlen szomszédos települések: észak felől Hencida, északkelet felől Kismarja, kelet felől Nagykereki, délkelet felől Bedő, dél felől Biharkeresztes, nyugat felől Váncsod, északkelet felől pedig Gáborján.

Megközelítése

Csak közúton közelíthető meg, Hencida vagy Biharkeresztes érintésével, a 4817-es úton. Közigazgatási határai között áthalad ugyan az M4-es autóút is, de annak nincs csomópontja a község területén, csak egy pihenőhelye van a falu északi határszéle közelében.

Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Püspökladány–Biharkeresztes-vasútvonal Biharkeresztes vasútállomása kínálja, mintegy 6 kilométerre délre.

Története

Bojt nevét már a XIII. században említi a Váradi regestrum. 1452-ben Both alakban, később pedig Boyt néven fordult elő neve a korabeli oklevelekben. 1447-ben a Tholdy család birtokaként említették.

1552-ben Bojthy Gáspár, Thorday Péter, Poják Antal, Zenyesi László volt a település birtokosa. 1732-ben Beleznay András, Tholdalaghy Mihály és Rákossy Ferenc birtokaként volt írva. Bojt településhez tartoztak még a Kékes, Lányi, és Tokaj puszták is. Kékes puszta régen község volt, 1319-ben Benedek csanádi püspök és rokonsága volt itt birtokos.

Forrás: Wikipedia

A webhely tartalmai a Creative Commons 4.0 feltételei szerint használhatók fel, kizárólag abban az esetben, ha egyértelműen megjelölik a forrást és a hivatkozásban a https://cimerek.hu oldalra, vagy az adott tartalom webcímére teljes értékű, kattintható link mutat.

Nagykereki címere újra rajzolva. Az eredeti talán a XVIII. századból való.

Hajdú-Bihar vármegye keleti szélén fekszik, közvetlenül a román határ mellett, természetföldrajzi szempontból a Bihari-sík északkeleti vidékén.
Különálló településrésze Nagyzomlin, mely a központjától jó 5 kilométerre délre helyezkedik el.
A szomszédos települések a határ magyar oldalán: észak felől Kismarja, dél felől Ártánd, délnyugat felől Bedő, nyugat felől pedig Bojt; kevés híja van annak, hogy nem határos északnyugaton még Hencidával is. Határszéle keleten mintegy 12 kilométer hosszban egybeesik az országhatárral; a legközelebbi település abban az irányban Nagyszántó.

A falu Árpád-kori megtelepedését régészeti leletek bizonyítják. Eredeti neve Kereki volt. A helynév a kör alakú erdőt jelentő kerek szavunk származéka. Megtelepítői a későbbi Ártándy család ősei. Korai templomát a Szent Kereszt tiszteletére emelték. A váradi püspöknek fizetett tized összege szerint a 13. század végére még kis falu.
Az Ártándyak korábban csak palánkkal védett földesúri kúriájából az 1440-es évekre várkastély épült ki, melyben a birtokos család lakott. A 16. század elején országos szerepre emelkedett család tizenegy faluból álló uradalmának központja.
Bocskai István felesége, Hagymássy Katalin révén kapja meg a várat. Az 1592-től váradi főkapitányi tisztet elnyert Bocskai több száz katona elhelyezésére alkalmas, korszerű, komoly erősségé tette a várat, ahol maga is hosszabb ideig lakott.

forrás: Wikipedia

A webhely tartalmai a Creative Commons 4.0 feltételei szerint használhatók fel, kizárólag abban az esetben, ha egyértelműen megjelölik a forrást és a hivatkozásban a https://cimerek.hu oldalra, vagy az adott tartalom webcímére teljes értékű, kattintható link mutat.

Vekerd (románul: Vecherd) község Hajdú-Bihar vármegyében, a Berettyóújfalui járásban. 741 hektáros kiterjedésével a megye legkisebb közigazgatási területű települése, 2018-as adat szerint lakónépesség és a lakások száma tekintetében is a legkisebb volt.

Fekvése

Zsáka központjától 3-4 kilométerre délnyugatra található, de teljesen enklávé jelleggel ékelődik be annak határrészei közé, vagyis minden irányból csak zsákai közigazgatási területek veszik körbe. Természetföldrajzi szempontból a Bihari-sík nyugati vidékén, az Ölyvös-csatorna partján fekszik.

Megközelítése

Zsákfalu létének dacára közúton könnyen megközelíthető, mert közvetlenül a Debrecen–Békéscsaba–Szeged közt húzódó 47-es főút közelében fekszik, központja mindössze 3 kilométere letéréssel érhető el a főútról, a 42 112-es számú mellékúton.

Vasútvonal a településnek a környékét sem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási pont Berettyóújfalun található, a Püspökladány–Biharkeresztes-vasútvonal Berettyóújfalu vasútállomása.

Története

Vekerd nevével a curui apátsággal kapcsolatban a Váradi regestrumban találkozhatunk először, ahol Vazul curui apát vekerdi lakosokat valamely „kihágással” vádolt.

1332-ben a pápai tizedjegyzékben is szerepel, mint nemesi birtok, nevét ekkor Venednek írták, a 14. században pedig Herneld néven nevezték.

1552-ben 6 portát számoltak össze a településen, birtokosa ekkor Buday Miklósné volt. 1605-ben Bocskai kiváltságokkal ajándékozta meg a falut. Az 1700-as évek táján a falut rácok dúlták fel. 1732-ben Vekendet már csak mint pusztát említik. Ekkor földesura Baranyi Miklós volt.

Az 1800-as években több családnak is volt itt birtoka, így a Dessewffy, Molnár, Olasz, Buday, Elek és Nemes családoknak is.

Forrás: Wikipedia

A webhely tartalmai a Creative Commons 4.0 feltételei szerint használhatók fel, kizárólag abban az esetben, ha egyértelműen megjelölik a forrást és a hivatkozásban a https://cimerek.hu oldalra, vagy az adott tartalom webcímére teljes értékű, kattintható link mutat.