Nagykereki címere

Nagykereki címere újra rajzolva. Az eredeti talán a XVIII. századból való.

Hajdú-Bihar vármegye keleti szélén fekszik, közvetlenül a román határ mellett, természetföldrajzi szempontból a Bihari-sík északkeleti vidékén.
Különálló településrésze Nagyzomlin, mely a központjától jó 5 kilométerre délre helyezkedik el.
A szomszédos települések a határ magyar oldalán: észak felől Kismarja, dél felől Ártánd, délnyugat felől Bedő, nyugat felől pedig Bojt; kevés híja van annak, hogy nem határos északnyugaton még Hencidával is. Határszéle keleten mintegy 12 kilométer hosszban egybeesik az országhatárral; a legközelebbi település abban az irányban Nagyszántó.

A falu Árpád-kori megtelepedését régészeti leletek bizonyítják. Eredeti neve Kereki volt. A helynév a kör alakú erdőt jelentő kerek szavunk származéka. Megtelepítői a későbbi Ártándy család ősei. Korai templomát a Szent Kereszt tiszteletére emelték. A váradi püspöknek fizetett tized összege szerint a 13. század végére még kis falu.
Az Ártándyak korábban csak palánkkal védett földesúri kúriájából az 1440-es évekre várkastély épült ki, melyben a birtokos család lakott. A 16. század elején országos szerepre emelkedett család tizenegy faluból álló uradalmának központja.
Bocskai István felesége, Hagymássy Katalin révén kapja meg a várat. Az 1592-től váradi főkapitányi tisztet elnyert Bocskai több száz katona elhelyezésére alkalmas, korszerű, komoly erősségé tette a várat, ahol maga is hosszabb ideig lakott.

forrás: Wikipedia

A webhely tartalmai a Creative Commons 4.0 feltételei szerint használhatók fel, kizárólag abban az esetben, ha egyértelműen megjelölik a forrást és a hivatkozásban a https://cimerek.hu oldalra, vagy az adott tartalom webcímére teljes értékű, kattintható link mutat.

Letöltés (SVG)

Sajólászlófalva címere

Sajólászlófalva új hivatalos címere.

Álló, ovális, kék, katonai pajzs alján, hullámos, ezüst pólyával megrakott zöld mező, mely felett, lebegő, zöld leveles arany szőlőfürt helyezkedik el. A két, száraival egymást keresztező fűzfaággal keretezett pajzs felett pedig arany korona látható.

Az ezüst pólya és a fűzfaágak a Sajó folyót szimbolizálják, míg a szőlőfürt a település régmúltra tekintő szőlőművelési hagyományát.

A webhely tartalmai a Creative Commons 4.0 feltételei szerint használhatók fel, kizárólag abban az esetben, ha egyértelműen megjelölik a forrást és a hivatkozásban a https://cimerek.hu oldalra, vagy az adott tartalom webcímére teljes értékű, kattintható link mutat.

Letöltés (SVG)

Szlovákia címere

Szlovákia címere a szlovák állam egyik jelképe.

Közvetlen előzmények

Szlovákia és Csehország 1992-ben megállapodást kötöttek arról, hogy egyikük sem fogja felhasználni a csehszlovák jelképeket. Miután Csehország változtatás nélkül megtartotta a néhai állam zászlóját, komoly nemzetközi vita alakult ki a két szomszédos állam között.

A címer

A címer egy késő gót vörös színű pajzson látható. Középső részén egy ezüst színű kettős kereszt látható, amely a kék színű hármas halmon áll. Magyarország címerében lévő kettős kereszthez hasonlít, amelynek jobb oldali vörös mezejében elhelyezett zöld hármas halmon és arany koronán áll.

A nemzeti címer Szlovákia zászlaján is szerepel.

A kettős kereszt eredete

Szlovák és magyar történészek ellentétes véleményen vannak a kettős kereszt eredetét illetően. A szlovák nézőpont/feltételezés szerint Cirill és Metód bizánci szerzetesek térítő tevékenysége révén jelent meg a jelkép, ami egyúttal Szlovákia keresztény és pánszláv hagyományait és örökségét jelképezi. Korábbi magyar nézőpont/feltételezés szerint a kettős kereszt II. Szilveszter pápától származik, amit Szent István megkoronázása alkalmából adományozott mint az apostoli király uralkodói jelképét.

A kutatók által legelfogadottabb elmélet azonban az, hogy a kettős kereszt bizánci hatásra, III. Béla magyar király uralkodása alatt, a 12. század végén jelenik meg, valamint tűnik fel először címerpajzsokon, illetve érméken. A legújabb numizmatikai vizsgálatok alapján, a kettőskeresztes pénzek azonban nem III., hanem IV. Béla uralkodásának kezdeti, tatárjárás előtti időszakához köthetők. Ez alapján az Árpádok első ismert címere a sávozott pajzs lehetett. Semmilyen további forrás nem szól amellett, hogy III. Béla, vagy II. András használt volna kettőskeresztes címert.

A hármas halom

A hármas halom a népi értelmezés szerint három hegységet jelképez, amelyek a történelmi Magyarország északi hegyes határvidékét jelölték. A három hegylánc a Kárpátok három vonulatát, a Tátrát, a Fátrát és a Mátrát jelképezi, még akkor is, ha a Mátra vidékét végül Szlovákiának nem sikerült elcsatolnia Magyarországtól az első világháborút lezáró békeszerződések során. Ez a három halom jelenik meg a magyar címerben. A szlovák nemzeti szimbólumokba a hosszú közös történelem során került be, emlékeztetve Magyarországnak a szlovákok nemzetté válásában játszott szerepére.

A címer színeit szintén a pánszláv színekhez igazították, hogy azt megkülönböztessék a magyar címertől.

Forrás: Wikipedia

A webhely tartalmai a Creative Commons 4.0 feltételei szerint használhatók fel, kizárólag abban az esetben, ha egyértelműen megjelölik a forrást és a hivatkozásban a https://cimerek.hu oldalra, vagy az adott tartalom webcímére teljes értékű, kattintható link mutat.

Letöltés (SVG)

Kisvárdai Várday család címere

A kisvárdai Várday család a Gút-Keled nemzetségből származtatja magát. Várdai István a legismertebb a leszármazók közül, aki tanulmányait Krakkóban kezdte, Bécsben folytatta, majd négy évet töltött Páduában és Ferrarában. Az egyházi ranglétrán előre jutva kalocsai érsek lett, majd a pápa bíborossá nevezte ki.

A webhely tartalmai a Creative Commons 4.0 feltételei szerint használhatók fel, kizárólag abban az esetben, ha egyértelműen megjelölik a forrást és a hivatkozásban a https://cimerek.hu oldalra, vagy az adott tartalom webcímére teljes értékű, kattintható link mutat.

Letöltés (SVG)

Vekerd címere

Vekerd (románul: Vecherd) község Hajdú-Bihar vármegyében, a Berettyóújfalui járásban. 741 hektáros kiterjedésével a megye legkisebb közigazgatási területű települése, 2018-as adat szerint lakónépesség és a lakások száma tekintetében is a legkisebb volt.

Fekvése

Zsáka központjától 3-4 kilométerre délnyugatra található, de teljesen enklávé jelleggel ékelődik be annak határrészei közé, vagyis minden irányból csak zsákai közigazgatási területek veszik körbe. Természetföldrajzi szempontból a Bihari-sík nyugati vidékén, az Ölyvös-csatorna partján fekszik.

Megközelítése

Zsákfalu létének dacára közúton könnyen megközelíthető, mert közvetlenül a Debrecen–Békéscsaba–Szeged közt húzódó 47-es főút közelében fekszik, központja mindössze 3 kilométere letéréssel érhető el a főútról, a 42 112-es számú mellékúton.

Vasútvonal a településnek a környékét sem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási pont Berettyóújfalun található, a Püspökladány–Biharkeresztes-vasútvonal Berettyóújfalu vasútállomása.

Története

Vekerd nevével a curui apátsággal kapcsolatban a Váradi regestrumban találkozhatunk először, ahol Vazul curui apát vekerdi lakosokat valamely „kihágással” vádolt.

1332-ben a pápai tizedjegyzékben is szerepel, mint nemesi birtok, nevét ekkor Venednek írták, a 14. században pedig Herneld néven nevezték.

1552-ben 6 portát számoltak össze a településen, birtokosa ekkor Buday Miklósné volt. 1605-ben Bocskai kiváltságokkal ajándékozta meg a falut. Az 1700-as évek táján a falut rácok dúlták fel. 1732-ben Vekendet már csak mint pusztát említik. Ekkor földesura Baranyi Miklós volt.

Az 1800-as években több családnak is volt itt birtoka, így a Dessewffy, Molnár, Olasz, Buday, Elek és Nemes családoknak is.

Forrás: Wikipedia

A webhely tartalmai a Creative Commons 4.0 feltételei szerint használhatók fel, kizárólag abban az esetben, ha egyértelműen megjelölik a forrást és a hivatkozásban a https://cimerek.hu oldalra, vagy az adott tartalom webcímére teljes értékű, kattintható link mutat.

Letöltés (SVG)