színek – Zöld

A zöld a színek közé tartozó heraldikai színezék. A heraldikában csak egyféle smaragdzöld vagy fűzöld szín használatos. Egyes világosabb vagy sötétebb árnyalatok nagyon ritka nemheraldikus színekké váltak, melyek közül néhány átmenetet képez a kék színbe.

Ritka volt a középkori heraldikában, mivel nem ütött el eléggé a környező táj színétől.

A szó etimológiája

A Besztercei szójegyzékben (1395 k.) „virideus: zold” alakban fordul elő. A magyarországi latin víridis jelentése ‘virágló, egészséges’ volt. Ez az eredete az angol heraldika, és a régi francia heraldikában használt vert ‘zöld’ szónak is. A francia heraldikában később az elnevezése sinople lett. Ez a kisázsiai Sinope város nevéből származik, ahol az agyag cinóbervörös volt. A 14. század végétől, de legalább 1415-től, azaz Prinsault idejétől a sinople jelentése vörösről zöldre változott. Ennek oka nem ismert. A háttere talán az lehet, hogy megelőzzék a hasonló hangzású vert (zöld) és vair (evet) szavak összetévesztését. Eközben a francia köznyelvben a zöld értelme továbbra is vert.

A zöld szimbolikája

A holt heraldika korában különféle jelentéstartalmakat igyekeztek a zöldhöz kapcsolni. A színek között kezdetben ritka volt. Prinsaultnál a szeretet, becsület, udvariasság jelképe volt. A Spener által említett Heraldus Britannus nevű középkori herold a prasino elnevezést használta a zöldre.

A zöld előállítása

A zöldet a heraldika korai századaiban rézrozsdával, majd a 19. században schweinfurti zölddel festették. Az árnyékolására poroszkéket, oroszzöldet, a világos helyek festésére krómsárgát használtak.

A zöldhöz használtak krómoxidot (angolul viridian, a latin viridis ‘zöld’ származéka), mely sötétzöld árnyalat és malachitot. Az első zöld pigmentek a zöld okkerek és a malachit volt Cu₂(CO₃)(OH)₂, mely kémiailag nagyon hasonlít az azurithoz. Ezt megőrölték és zöld színű festéket kaptak, ami nagyon érzékeny a savakra. Az ókortól kb. 1800-ig használták. Gyógyszerként is alkalmazták. A durvára őrölt malachit sötétzöld, a finomra őrölt világoszöld árnyalatot adott. Az ókori Egyiptomban tojásfehérjével, akácgyantával és fügetejjel keverdék és a vazsdnak nevezett gyógyszert kapták. Az ókortól készítettek mesterséges zöld festékeket is. A réztáblákat szőlőlével, vizelettel és ecettel locsolták. A rézkiválást lekaparták, megszárították és golyóvá gyúrták.

Forrás: Wikipedia

A webhely tartalmai a Creative Commons 4.0 feltételei szerint használhatók fel, kizárólag abban az esetben, ha egyértelműen megjelölik a forrást és a hivatkozásban a https://cimerek.hu oldalra, vagy az adott tartalom webcímére teljes értékű, kattintható link mutat.